Az újév eljövetelét kultúrától függetlenül mindenhol megünneplik, de nem ugyanakkor, és nem ugyanúgy. Új kezdetet ünneplünk ilyenkor, zajos csinnadrattával elüldözzük a régit, vele pedig mindent, ami rossz volt az előző esztendőben. Európa legtöbb országában a Gergely naptárat alkalmazzuk, így az ünneplés december 31.-január 1. során történik.
Kelet-Ázsiában az emberiség kb. egynegyede azonban a kínai holdújévet ünnepli, ami valójában egy tavaszünnep, és mindig január 21. és február 21. között, a február 4-hez legközelebb eső újhold napján tartják. Japánban az év legfontosabb ünnepe az újév, erre nagytakarítással, minden korábbi ügy lezárásával készülnek, és 108 harangütéssel jelzik eljövetelét. Minden harangütés egy szenvedélytől való megszabadulást jelképez, így 108-at kondítanak a harangokon, hogy szenvedélyeinktől mentesen lépjünk az új esztendőbe.
Aki szeretné próbára tenni tudását a témakörben, annak az index egy kvízt is készített arról, hogy miért pont január 1-én kezdődik az új év.